Design Terminál programjának keretén belül mentorunk volt Császár Zoltán, akit örömmel kértünk fel egy interjúra. Az első kérdés után ömlik belőle a szó és látszik, hogy szívvel-lélekkel csinálja hivatását. A folyton elfoglalt termékmenedzser azért is jó mentor, mert bátran mond nemet. Lássuk Ő hogyan nyilatkozott rólunk, a Design Terminalról és a saját tapasztalatairól.
Hogy kerültél a Design Terminal mentorprogramjába?
A véletlenek sajátos egybeesésének következménye. Alapvetően én 12 évig különböző nagyvállalatoknál voltam mindenféle pozícióban, de leginkább az utolsó 7 évben termékmenedzserként dolgoztam. Egyre nagyobb szoftverprojektek, illetve szoftver termékek elkészítésért feleltem. A nagyvállalati struktúrából és annak nehézségeiből tavaly év közepe táján elegem lett és úgy gondoltam, hogy belekóstolok a startup szcénába. Ez megtörtént tavaly ősszel. A startup szcénán keresztül gyakorlatilag egyenes út vezetett a DT-be. Első körben a saját kis startup-ommal kerültem a Design Terminalhoz. Utána kiderült, hogy nekik szükségük lenne rám és pár beszélgetés után felkértek arra, hogy a tudásomat ne csak a saját startupomnak, hanem másoknak is próbáljam meg továbbadni és azt mondtam, hogy miért is ne. Miért ne használjam mások segítésére is a saját magam és embereim fejlesztésén túl?
Ez egyre szorosabb együttműködésre vett rá a Design Terminallal, mert nagyon izgalmas cégeket, nagyon izgalmas termékeket ismertem meg. Szívem mélyéig termékmenedzser vagyok és minden termék érdekelni tud. Nekem ezek a beszélgetések inspirálóak. Én is tanulok másoktól és remélem én is tanítok másokat.
Milyen egy jó termék?
Két dolog együttes jelenléte az, ami kritikus. Az egyik az, hogy milyen maga a termék. Én nagyon hiszek abban, hogy a terméknek meg kell oldania egy valós problémát. Rengeteg haszontalan termék van egyébként a piacon. Ha van egy valódi olyan probléma, ami az emberek/vállalatok életében jelentkezik, és arra termék választ ad, akkor engem az a termék önmagában el kezd érdekelni. „Ilyen még nem volt, ilyen választ még nem adtak, lássuk!” – ez önmagában érdekes. Ez az egyik fele: a termék adjon valódi értéket.
A másik fele pedig az, hogy álljon mögötte egy olyan csapat, aki képes ezt megcsinálni. A kettő együtt nagyon ritkán van jelen. Tehát vagy van egy nagyon jó ötlet és a probléma felismerése, de egyébként hiányzik hozzá a megvalósítási képesség; vagy vannak nagyon okos emberek, akik technológiában jártassak. A kettő együttes jelenléte az, ami engem nagyon izgat és ezt keresem. Ezt keresem a Design Terminalnál is. A KingAER (új nevén Motivive) alapvetően ilyen termék. Enyhe kihívásokkal, de alapvetően a válasz, amit ad, az fontos és a csapatban megvan egy csomó képesség, ami szükséges a sikerhez. Itt ez a kettősség nagyon nagyrészt adott. Amelyik oldalon meg nem adott, ott remélem tudtam hasznos válaszokat adni.
Mi a termékünk legnagyobb kihívása a te szemedben?
Fenntarthatóság és a skálázhatóság. Hogy ez a termék ne csak eladható legyen, hanem stabilan eladható és folyamatosan visszatérő ügyfeleket generáljon. Ezek alapvetően startup problémák: a fenntarthatóság, az átláthatóság, a skálázhatóság és a termék olyan mérete és összetétele, hogy becsülhető legyen a fenntartási költség és az újabb funkciók hozzáadási költsége.
Tehát alapvetően egy valódi, komoly termékesítési fázisra van szükség. Ezért is választottuk kölcsönösen egymást, mert én pont ehhez értek és a KingAERnek most pont erre van szüksége.
Melyek azok a képességeid, amelyekre mentorként támaszkodsz?
Tudom mit csinálok és ez nagyon fontos dolog. Amiben segíteni lehet mentorként, hogy felismerje az ember a saját képességeit. Én azt mondom, hogy nagyon fontos dolog tudni azt, hogy mi az, amivel nem foglalkozom. A „nem” egy nagyon érvényes válasz csomó helyzetben. Ha tudom, hogy ez nem én vagyok, akkor azt nem szabad. Fontos hogy felismerjük, hogy ha valamihez mi nem értünk és akkor azzal ne próbáljunk meg egy tapodtat se tovább menni, mert csak rontunk a helyzeten. Ez is olyan, ami sok startupnak nem megy, ezért is olyan szimpatikus a Design Terminal nekem, mert ilyenekben nagyon tud segíteni. Sok olyan startuppal találkozom itt, akik nagyon váratlan dolgokat tudnak mondani és akkor azonnal mondom, hogy ne, mert nem vagytok azon az érettségi szinten.
Az emberek olvasnak és blogok tömegei vannak arról, hogy hogyan kell üzletet csinálni és megpróbálják ezeket a tankönyvi vagy blogon terjedő dolgokat másnap alkalmazni anélkül, hogy igazából tudnák, hogy mit csinálnak.
Még egy dolog, amit nagyon fontos megjegyezni, hogy egy startupnak a legnagyobb kincse az erőforrása. Abban próbálok segíteni, hogy az erőforrásmenedzsment legyen a leghatékonyabb. Véletlenül se dolgozzon az a nagyon kevés ember olyan dolgon, ami nem kritikus, mert egyszerűen nem pazarolhatjuk az emberórákat. Azt szoktam mondani, hogy 24 óra akkor is 24 óra, ha 40-et tervezek rá. Nagyon fontos, hogy tényleg arra helyezzük az erőforrásainkat, amire szükséges és ez egy kis cégnél nagyon könnyen el tud menni rossz irányba. Ez irgalmatlan sok energiát, időt elemészt.
Ekkor azt szoktam mondani, hogy én már csináltam, ne. Itt vagyok én szakiként, higgyétek el megpróbáltam, nem működött. Kevés jól bevált módszer van, viszont nagyon sok, amiről tudjuk, hogy nem jó. Ha az ember megnézi a terméket és hogy miről van szó, akkor hamar rá jön, hogy mely módszerek alkalmazhatók és melyek nem és ebben szeretnék segíteni.
Mennyire hiszel a játékosítás módszertanában?
Abszolút, nagyon. Ez a másik, ami engem nagyon vonzott a Motivivehoz, mert az élet rengeteg területén látnám szívesen. Mivel 2 kis gyermekem van, az oktatásban nagy szükségét látom. Az élet egyéb területein is abszolút. Tudom, hogy ez a gamification csupán egy eleme, de alapvetően az ember egy gyűjtögető lény. Illetve az ember szeretné érezni, hogy előre halad. Mind a kettő alapvető pszichológiai igényt. Mindakettőt viszonylag kevés helyen tudja megkapni, és ha az életben vannak olyan területek, ahol viszonylag könnyen meg tudjuk adni, akkor miért ne.
Nagyon sok terület van, ahol a gamification áttörést hozhatna, csak van egy rossz formatációja amiatt, hogy benne van az a szó, hogy játék. Oda mész egy nagy céghez, hogy játékosítás és azt mondják, hogy mi nem játszunk, mi dolgozunk. Van egy rosszul berögzült képe a módszertannak, ami teljes félreértést okoz. Ezen gátak áttöréséhez kellenek jó termékek. A Motivive-nak az a lehetősége, hogy jó termékként legyőzze ezeket a gátakat. Ahhoz nagyon jó termékek kellenek, hogy az emberekben, különösen a döntéshozókban áttörjék ezt a mentális gátat, hogy mi nem játszunk, mi dolgozunk.
Mit gondolsz a termék rebrandingjéről? Hozzájárul a már említett gátak áttöréséhez?
Szerintem az új név (Motivive) jó, tetszik. Professzionálisabb. Egy rebranding sokszor öncélú tud lenni. Az esetek többségében az erőforrások megfelelő allokálása miatt azt mondanám, hogy ne ezzel foglalkozzunk. A KingAER esetében azonban abszolút jó ötlet, mert alapvetően kell egy tudatosabb termékfejlesztés, ami egybe vág a rebrandinggel. Azáltal, hogy a termékesítés, az egész funkció lista, az egész termék felépítése kap egy átgondolt új irányt, az kéz a kézben járhat a rebrandinggel. A kettő kiegészíti egymást.
