A KingAER is részt vett a Design Terminál Power Camp-jén, ahová több mint 174 nemzetközi jelölt közül választották be a 18 legjobba. Az esemény zárórendezvénye, a prezentációk múlt hét csütörtökön este voltak. Csapatunkat Gáll Tamás ügyvezető partner és Farkas László játékmester képviselték. A pitch-et Tamás nagy lelkesedéssel adta elő és a csapat ott ült a sorok között, hogy támogassa. Tábor utáni első reggelükön számoltak be élményeikről.
Hogy érzitek magatokat most a tábor utáni első munkanapon?
T: Nagyon sok újat láttunk, hallottunk, tapasztaltunk és éltünk meg és nekem ez fontos. Kaptunk inspirációt milyen irányba vigyük a megoldásunkat, a KingAER-t. Fáradt vagyok ugyan, de pozitív ez a fáradság. Optimista vagyok, hogy, jól teljesítettünk. Amiket szerettünk volna, azokat el tudtuk mondani.
L: Egyrészt végre kipihenten. Nagyon sok hatás ért minket, főként a mentorok részéről, ami azóta is benne van a fejemben. Nagyon várom, hogy hogyan tudjuk alkalmazni és beépíteni saját termékünkbe és stratégiánkba ezeket a gondolatokat. Rengeteg élménnyel tértünk haza.
Mi motivált, hogy elinduljatok a pályázaton?
T: A két legfontosabb dolog az a tapasztalatcsere és a networking volt. Hiszek abba, hogy a lehet bárki ügyes, tehetséges, de a tapasztalatot meg kell szerezni. Ha van, akitől tapasztalatot tudunk kérni, hogy megossza velünk, az hasznos és a leghatékony módja annak, hogy gyorsabban haladjunk előre. Azt a sok év tapasztalatot, ami egy ilyen mentorgárdában benne van, azt mi megpróbáljuk ilyen módon áthozni, hiszen számunkra is sok idő lenne mire ezeket átéljük. Csomó mindent kaptunk. Látjuk, hogy megnyíltak olyan ajtók, amelyeket előnyünkre tudunk majd fordítani mind üzletileg, mind szakmailag.
A harmadik motiváció az volt, hogy szerettük volna benchmarkolni magunkat. Megtudni, hogy mi hol vagyunk, képesek vagyunk-e versenybe szállni. Kikkel kell versenyezni, nem szakmailag, inkább, hogy cégépítésben hol járunk. Jó látni, hogy van sok cég, aki csinál bizonyos dolgokat és hogy ahhoz képest mi hol járunk, kitől mit lehet tanulni.
L: Ahogy Tamás is említette, az új emberek megismerése volt a cél és ez szerintem teljesült is. Továbbá szerettük volna feltárni a nemzetközi piacra lépés lehetőségeit és módszertanát.
Hogy néz ki egy tábori nap?
T: A reggeleken egy játék vagy egy szaladgálás van a parkban és az este közösségépítésről szól. Ennek az a célja, hogy megértsük, hogy mit csinál a másik és kikapcsolódjunk.
Napközben párhuzamosan megy a feladatkiadás, stratégiaalkotás és a mentorálás. A Power campben elsősorban stratégia és küldetéstudat volt hangsúlyban. A mentorálások 20 perces beszélgetésekként zajlottak. Beszéltünk legalább 10 emberrel. Ennek az volt a célja, hogy megismerjük mi is a mentorokat és ők is minket. Mi is versenyzünk, de a mentorok is versenyeznek, mert több mentor van, mint ahány csapat. 2 főember vezette az egészet egyikük a feladatokért és a vízió alkotásért felelt, a másikuk a közösségépítésért. Ennyi idő alatt nem lehet megismerni valójában egy céget, egyértelműen attitűdöt keresnek. Azt nézték, hogy a csapat mennyire lelkes, proaktív. Egy vállalkozás folyamatosan nehézségekbe ütközik és fontos, hogy képes-e ezeken felülkerekedni.
Mi volt a legérdekesebb, legemlékezetesebb pillanat?
T.: Volt sok jó emberi pillanat, de számomra egy szakmai rácsodálkozás volt a legemlékezetesebb. A táborban szó esett arról, hogy a vállalatok elsődleges riportja a jövőben (illetve már sokszor a jelenben is) már egy integrált jelentés lesz, amely a megtermelt javakon, termékeken, szolgáltatáson és profiton kívül a társadalmi szerepvállalást, társadalmi hasznosulást és egyéb hatásokat is bemutat. Többek között az emberiségre, a környezetükre a fenntarthatóságra gyakorolt hatásukat is reprezentálja. Ezt nagyon jó volt látni, hogy nem csak a pénzügyi nyereség számít ma már, hanem hogy milyen a vállalati légkör, milyen a dolgozók motivációja, mennyit szán a vállalat a kollégák fejlesztésére és ez direkt módon meg is jelenik az éves jelentésekben. Magyarországon még nem olyan elterjedt, de a nyugati országokban már nagy hangsúlyt fektetnek a fogyasztók arra, hogy az a vállalat, akitől vásárolnak milyen hatással van a világra.
L: Főleg a külföldi csapatokkal való kommunikáció érdekes volt megismerni az ő látásmódjukat. Illetve érdekes volt látni, hogy a mentorok hogy reagálnak ránk, milyen visszajelzéseket adnak arra amit átadtunk nekik. Mennyire más szemszögből és mégis hasznos meglátásokkal tudtak minket ellátni. A legnagyobb élmény az emberi pillanatok és a csapatok közötti interakció volt.
