Gazdasági környezetben a reziliencia egyéni és szervezeti vonatkozásban is azt a képességet jelenti, mely lehetővé teszi a folyamatos külső és belső változásokhoz való alkalmazkodást. A reziliencia tehát rugalmas alkalmazkodóképességet biztosít mind a munkavállalók, mind a szervezetek számára. Ebben az értelmezésben fontos szem előtt tartani, hogy az egyes tagok ereje és hatékonysága egyenesen arányos a vállalat erejével és hatékonyságával. A munkavállalók rezilienciája és annak fejlesztése elengedhetetlen egy rugalmasan alkalmazkodni képes vállalat építéséhez.

Miért van szüksége a rugalmas alkalmazkodóképességre egy szervezetnek?

A rohanó hétköznapok már önmagukban sok erőt követelnek egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Az állandó és gyorsütemű változások sora a legtöbb szervezet mindennapi kihívásai közé tartozik. Számos szervezet, team vagy projektcsoport van kitéve ennek a próbatételnek. Ez pedig az egyes tagoktól azt követeli, hogy folyamatosan képesek legyenek megújulni és átalakulni a környezet diktálta igényeknek megfelelően. Emellett ma már az is elvárás, hogy a változás fogalmához pozitívan álljunk hozzá és izgalmas kihívásként tekintsünk rá. Ez a feltétel a klasszikus változási folyamat eltűnésével alakult ki. Annak ugyanis még volt egyértelműen behatárolható eleje és vége, így lehetővé téve egy szusszanásnyi időt a következő szakasz indulása előtt. Ezzel szemben ma már nem beszélhetünk változási/fejlesztési szakaszokról, hanem azok egymást átfedve és egymással párhuzamosan, megállás nélkül zajlanak. Minden vállalat folyamatos versenynek van kitéve, ahol csakis a legrátermettebbek maradhatnak fent. Egy vállalat rugalmasabbá és teherbíróbbá, azaz reziliensebbé tételéhez, a teljes építménnyel és annak legelemibb egységeivel, vagyis az egyéni munkavállalókkal együttesen kell foglalkozni.

A reziliencia tényezői és fejlesztésük

Jó hír, hogy a reziliencia nem egy veleszületett, kőbe vésett tulajdonságunk. Ez egy készség, mely folyamatosan fejleszthető a megfelelő képzési programokkal és gyakorlatokkal. A reziliencia receptje négy hozzávalót tartalmaz, melyek mindegyike külön-külön fejleszthetők. Így tehát beszélhetünk spirituális, fizikai, érzelmi és értelmi/kognitív rezilienciárólEgy nő sétál egy esőfüggöny alatt, ami nem éri őt - reziliencia.. A sikeres alkalmazkodáshoz mindegyik összetevőre egyformán szükség van, mind vállalati, mind egyéni szinten. Vegyük sorra az egyes tényezőket. 1) A spirituális reziliencia az értékeinkre és hitünkre helyezi a hangsúlyt. Azzal foglalkozik, hogy milyen vágyaink és céljaink vannak, hogyan látjuk a helyünket és szerepünket a világban és a piacon. 2) A fizikai rezilienciához tartoznak a stresszkezelési gyakorlataink, az egészségünk, a biztonságos élet- és munkakörnyezet, és a fizikai teljesítőképességünk. 3) Az érzelmi rezilienciához soroljuk az emberi kapcsolatainkat és azok saját, belső érzelmi világunkra gyakorolt hatását. Ez alatt értjük mind a pozitív, építő, és a negatív, mérgező kapcsolatokat. Egyaránt fontosak továbbá a szakmai, a magán jellegű és a futólagos emberi interakcióink. 4) Végül, de nem utolsó sorban az érzelmi, vagy más néven kognitív reziliencia csoportjába tartoznak a karrier tervek, a tanulás és fejlődés iránti motiváció, a társadalmi és szervezeti szabályok betartásának fontossága, valamint a kultúra, szervezeti kultúra és kreativitás megélése. Fejlesztésükhöz azonban mindenekelőtt tudatosságra van szükség, illetve arra, hogy fegyelmezettséget vigyünk a mindennapi cselekvéseinkbe és rutinná alakítsuk a rezilienciát támogató tevékenységeket.

A reziliencia szerepe krízishelyzetben

A krízishelyzetek közös jellemzője, hogy fokozott mértékű stresszel, információ áradattal, bizonytalansággal és gyakran hirtelen változásokkal és döntési kényszerrel járnak. Különösen nagy szerepe van ilyen helyzetekben a rugalmas megküzdésnek, annak érdekében, hogy egyrészt megőrizzük lelki békénket és egyensúlyunkat, másrészt még fejlődni és növekedni is képesek legyünk. Egy szervezetben ehhez arra van szükség, hogy annak minden szintjén felkészültek legyenek a munkavállalók a krízishelyzetből fakadó frusztráció és a megkövetelt cselekvési kényszer együttes kezelésére. A különböző szinteken a megfelelő kommunikációval eltérő megoldásokat és válaszokat kell adni, valamint a válság természetéhez igazodó kompetenciák megerősödését kell támogatni. Az elmúlt hetek különösen embert próbáló eseményeinek okán, a Centaer Consulting kidolgozott egy krízisintervenciós programot, mellyel segítséget kíván nyújtani a vállalatok számára, hogy megbirkózzanak a hirtelen bekövetkező változásokkal. Programunkat egy következő cikkben szeretnénk részletesen bemutatni. Kövesd a folytatást!