office@centaer.com

Aktuális cikkeink

29 nov 2018

Tanácsadóinkat kérdezzük rovat 2. rész – Forgács Judit

Sorozatunk következő részeként Forgács Judittal beszélgettünk, aki évek óta ismeri a Centaer Consultingot és a termékeinket is. Először még vállalatvezetői oldalon ülve került velünk kapcsolatba. Nagyon innovatív terméknek tartja a Kingaert, aminek nagy jövőt jósol. Véleménye szerint cégünk alapítói nagyon kitartóan és nagy hittel bele is teszik a megfelelő energiát és erőforrást.

Judit mérnökként végzett a BME-n, de a HR irányába fordult és neves cégeknél, rengeteg gyakorlat megszerzése után hozta létre saját cégét, a fOrgXpert-et. Workshopjain, a HRopoly-n, jövőbe mutató eszköztárakra, adatalapú döntéselőkészítésre, adatok vezetők számára egyszerűen olvasható vizualizációs módszertanra és adatvezérelt megközelítésre fókuszálnak. Ez összefügg a játékosítással, mert egy ilyen alkalmazáshoz is sok adatra van szükség.

A workshopok célcsoportjai olyan vezetők, akik ember felelősséggel rendelkeznek így a döntéseik előkészítéséhez HR adatok szükségesek, vagy olyan HR-esek, akik újszerű és élen járó dolgokat szeretnének csinálni. Judit hiszi, hogy a HR-nek meg kell újulnia. A megújulás szükségességének okai többek között a digitalizáció, automatizáció és robotika rohamos terjedése, ami felforgatja a már megszokott, jól bejáratott gyakorlatokat. Első sorban azonban az, hogy a vezetők elvárása más, mint amit a HR gondol. Fontos, hogy a funkció a jövőben ne csak a munkaválllói élményről szóljon, ami ugyan egy nagyon fontos dolog, de ez önmagában nem elégséges egy üzleti hozzáadott értékteremtő HR tevékenységhez. A HR-nek meg kell felelni annak az elvárásnak, hogy ha ott akar ülni a döntési asztalnál, akkor stratégiai nyelven kell beszélnie.

Arról kérdeztem, hogyan lesz valakiből mérnök létére HR vezető. Azt válaszolta rá, hogy az ember az egész életét azzal tölti, hogy mérlegeli a szembe jövő lehetőségeket és ha jó, akkor megragadja azokat és neki a HR felé való váltás egy ilyen lehetőség volt.

Judit nagyon szereti a kultúrákat. Szerinte minél több országban jártunk, minél több nyelvet beszélünk, annál okosabbak, nyitottabbak és rugalmasabbak leszünk. „Az almát sokféleképpen le lehet szedni a fáról, a lényeg, hogy a végén a kosárba legyen.” Ha az ember elmegy külföldre, meglátja, hogy mások, hogy szedik az almát. Nem kell eldönteni, hogy az jó-e vagy rossz, csak azt kell eldönteni, hogy az a saját környezetünkben hatékonyabban működne-e. A fiataloknak is azt javasolja, hogyha van erre bátorságuk, akkor el kell menni, kipróbálni magukat külföldön. Hogy megtapasztalják, hogyan tudják megállni a helyüket egy olyan világban, ami teljesen más, és aztán, ha elsajátították, haza kell hozni ezt a tudást és akkor jobb a helyzetük itt, mint az átlagé.

Így tett ő is, hiszen külföldön a Hewlett-Packardnál regionális vezetőség tagja volt, akkor még nem HR területen. A vállalat ketté oszlásakor mindkét rész ajánlott fel számára lehetőséget. Döntése alapján a számítógépes területen folytatta munkáját, így hazajött Magyarországra és ekkor lett HR-es.

Elmondása szerint eddigi pályafutása nagyon sok kihívással volt tele.  Egyik ezek közül az, hogy HP Magyarország alapító vezetői közé tartozott és részt vett a cég felépítésében abban a korban, amikor éppen csak meg volt a rendszerváltás. Később elsőként HR szolgáltató központot csinált zöldmezős beruházásként az operáció élén. Azt gondolja, hogy ez is olyan, ami keveseknek adatik meg, illetve az is, hogy valaki felépítsen valamit a nulláról. Habár ma már a körülményeknek hála egyre több zöldmezős beruházás megtörténik az országban.

„Az, hogy én felépíthettem (egy szolgáltató központot), az egy nagyon nagy lehetőség volt, ami nem mindenkinek adatik meg és ha megadatott, aztán még meg is kell csinálni.”

Gyakorlati HR-esnek vallja magát, mert úgy tanulta meg a szakmát, hogy csinálta. Munkavégzés közben jött rá, hogy szüksége van elméleti tudásra is, így elvégzett egy MBA képzést, amelynek részeként HR-t is tanult. Úgy gondolja, hogy előnnyel indul sok humán területen végzett HR-essel szemben, mert ő üzleti megközelítéssel indul neki mindennek. Szereti arra használni az excel táblát, hogy kijön-e a matek. Ezzel általában meg szokta győzni a vezetőket is arról, hogy mért is jó nekik az, amit ő javasol.

Az ITSH-s munkáját is nagy projektjei között említi, mert amikor odament, akkor 1250 fő volt a dolgozói létszám 3 telephelyen, amikor eljött, akkor 4500 fős 4 telephelyen. Büszke ezekre. Sikerének 3 titkát is megosztotta velünk:

  • Mindig nagyon fontos volt, hogy szeresse, amit csinál. Azt a fajta kompromisszumot, hogy sokat fizetnek, de utálja, amit mindennap dolgozni kell, sosem kötötte meg.
  • Kitartás. Ha az embert éri valamilyen kudarc, akkor abból fel kell állni és tovább menni és újrapróbálni.
  • Nyitottnak kell lenni az újdonságokra. Ha az ember kényelmes és csak a jól megszokott úton halad, az hosszútávon nem kifizetődő.

Rendszerünk cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információ

A sütik (Cookie) kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. A sütik segítségével a honlap bizonyos ideig megjegyzi az Ön műveleteit és személyes beállításait (pl. a felhasználói nevet, a nyelvet, a betűméretet és a honlap megjelenítésével kapcsolatos többi egyedi beállítást), így Önnek nem kell azokat újra megadnia minden egyes alkalommal, amikor honlapunkra ellátogat, vagy az egyik lapról átnavigál egy másikra.

Bezárás